Szívizom = szívizom.
A szívinfarktust (= harántcsíkolt szívizmok nekrózisát) el kell különíteni a koszorúér-infarktustól. A koszorúér-infarktus a koronária fekély SBS epileptoid krízise a területi konfliktusban -
(piros oszlop a táblázatban, ektodermális vagy corticalis periinsuláris a jobb oldalon).
Másrészt a szívinfarktust úgy írhatjuk le "Szívizom epilepszia" megérteni a szívizom harántcsíkolt részét. A Hamer fókusza mind a motoros kérgi központban, mind a nagyagy velőjében, a teljes harántcsíkolt izmok nagy reléjében található.
Az úgynevezett szívizominfarktus a gyógyulási fázisban jelentkező epilepsziás roham a szívizom egy részének részleges bénulása után, ezen izomterület nekrózisával (miokardiális nekrózissal).
A hagyományos orvoslás sok hipotézissel így konstruálta meg:
A szívizom nekrózissal járó szívinfarktusnak egy koszorúér elzáródásából kellett volna erednie, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos izomterület már nem kap oxigént, és így elhal. Ez egy kalandos építkezés volt, ahogy ma ismerjük. Mert sok mindent nem lehetett megmagyarázni:
- Ha az állatkísérletek során a koszorúereket egy bizonyos távolságban sebészileg egymás után kötik le, akkor az állattal semmi nem történik, de az úgynevezett kollaterális erek (bypass erek) gond nélkül biztosítják a szívizom ellátását. .
- Soha senki nem tudta megmagyarázni, hogy a szívroham miért fordul elő ilyen drámai és akut módon.
- A koszorúér-angiográfia már régóta kimutatta, hogy a szívroham idején a „koszorúér-elzáródás” hipotézise nagyrészt téves volt.
Bár a koszorúérben az intim duzzanata attól a ponttól kezdődik, ahol a területi konfliktus fellép, a legtöbb esetben ez nem eredményezi a szívkoszorúér teljes elzáródását a szívroham idején, kivéve, ha régi heg bőrkeményedés van jelen.
És még azokban az esetekben sem, amikor elzáródás következik be, az állatkísérletek alapján nem számít, és biztosan nem okoz szívizom elhalást, ahogy azt feltételezik.
Az egész hipotézis felépítése egyszerűen téves volt, mert soha nem ismertünk olyan összefüggéseket, mint amilyeneket a germán orvoslás mutatott.
A szívinfarktusok helyes elnevezésűek, és általában nem hagyja figyelmen kívül a patológus a boncolás során, de az okot nem ismerték.
Mint mindenhol, a hipotézisek dogmákba épültek: A hipotézis azt állította, hogy a szívizom nekrózis a szívkoszorúerek keringési zavara miatt alakult ki.
Ez súlyos hiba volt!
A szív harántkamrai izmainak szívizomelhalása gyakorlatilag semmi köze a koszorúerekhez! Ezek izomnekrózisok a harántcsíkolt kamrai izmok izombénulásával Jobb- és balkezesség, Anya Gyermek vagy partner meg kell tennie, és mindig bele kell vonnia a konfliktust: „Levertnek érzem magam”
Van egy speciális funkció:
A szív evolúciós forgása miatt a tüdőkeringés megteremtése érdekében,
- az eredeti jobb szívcső ma már az ún balra Szív,
- és az eredeti bal szívcső most az ún jobb Szív.
Az úgynevezett szívinfarktus az epilepsziás krízis = epilepsziás roham a myocardialis necrosis PCL fázisában!
A múltban a hagyományos orvoslásban a szív izmait egységesnek tekintették. Ez nem volt igaz. Azt is hitték, hogy a sinoatriális csomópont ingerét továbbítja az AV-csomónak. ("Átmenet"). Ez is rossz volt.
- A germán gyógyászat óta tudjuk, hogy a pitvarok régi simaizomzata és a kamrai harántcsíkolt izmok még megvannak.
- Úgy tűnik, senki sem lepődött meg azon, hogy a pitvarban soha nem volt szívinfarktus. Miért? A simaizom nem szenved elhalást!
- Mindenki azt hitte, hogy a simaizmok (sinuscsomópontok) ingere átkerül a kamrák harántcsíkolt izmaira. Ez hülyeség volt.
A kamráknak saját beidegződéssel kell rendelkezniük a motoros kéregből.
- Mindenki azt hitte, hogy a szívizom nekrózist, amit láttunk, a szívkoszorúerek keringésének károsodása okozta. Ez rossz volt.
- A szívizom nekrózis konfliktus eredménye: "levertnek érzem magam".