szégyen az egész korunkra

Végtelenül régi az az igény, hogy az emberek megértsék az állatok nyelvét. A hettiták, az indiánok, a görögök és a germán népek vallásáról már ősidők óta tudjuk, hogy nagyrészt nagyon szoros kapcsolatban álltak az állatokkal, és például lovaikra is barátként tekintettek.

Ez gyökeresen megváltozott, amikor az iszlám és a kereszténység meghonosodott. Az állatok megvetése véget vetett minden párbeszédnek az állatokkal, és minden állatot (és növényt) pusztán kereskedelmi árukká redukált, amelyeket ki lehet használni és eladni.

Az embereket brutalizálják és elszegényítik. Az állatainkkal folytatott párbeszéd megszakadt. Ehelyett az állatoktól nemcsak a lelküket, hanem a nyelvüket is megtagadják.

De minden kutyabarát tudja például, hogy a kutya az egész testével beszél, és a hozzá hasonlók megértik. Beszél a farkával, amit fel tud emelni vagy leereszteni és csóválni, beszél a bundájával, amit fel tud állni, a gesztusával beszél Szem, a fogak kihúzása vagy a fülek hátrafektetése, és rituális cselekvésekkel beszél: például aláveti magát a győztes ellenfélnek, és felkínálja neki a torkát harapni.

Természetesen a „nyelvnek” ezt a részét nem halljuk, de a kutya akkor is beszél rajta. És így minden állat ezt teszi egymással a saját fajtájának megfelelően.

Mert nekik más a nyelvük, nem hülyébbek nálunk, csak mások. „Ó – mondják az állatellenségek –, az állatok nem érezhetnek fájdalmat, csak ösztönből sikoltoznak, mindez csak reflex. Biztosíthatod, hogy többé ne sikoltozhassanak." De a néma kínzással is – azzal állatkísérletek  kiáltják bajtársaink, az állatok.

A rákkeltő anyagokkal kapcsolatos statisztikákat általában állatkísérletek alapján állították össze. A kísérleti állatok voltak Psziché és intelligencia egyetért. A valóságban azonban a psziché a sok úgynevezett biológiai konfliktussal a bejárati ajtó az emberek és emlősök „betegségei” kialakulásához.

Példa:
Egy több éven át tartó nagyszabású kísérlet során aranyhörcsögök ezreit tettek ki egész életen át cigarettafüstnek, míg a kontroll állatok nem voltak kitéve füstnek. Megállapítást nyert, hogy egyetlen állat sem szenvedett laphörgő Ca-t, egyiknél sem volt tüdőcsomó, és a füstölt aranyhörcsögök nyilvánvalóan tovább éltek, mint a nem dohányzott összehasonlító állatok.

De az eredményt elhallgatták vagy kilátásba helyezték: laboratóriumi egereket (ezek a háziegér leszármazottai) használtak. Cigaretta füst, majd néhány állatban megtalálták Tüdőcsomók, azaz az embert és az emlősöket egyben érintő alveoláris rák A halálfélelem konfliktus szenvedni.

Most csak annyit mondtak: „Igen, akkor csináld Füst, még ha egyik sem Hörgőrákde tüdőrák.

Azóta már nem a hörgő Ca-ról beszélnek a dohányzás kapcsán, hanem mindig a tüdőrákról. Olyan csodálatos statisztikailag hazudni! Ebben az a különleges, hogy az állatoknak is van pszichéje, mint nekünk, embereknek.

A füst nem idegesíti az aranyhörcsögöt, mert az élőhelyén nem szokott bántani, mert a föld alatti barlangokban él, így nem alakult ki pánikkódja. De egy egeret mindenképpen felzaklathat az égett vagy a cigarettafüst szaga.

A korábbi időkben, amikor egy tetőszerkezet kigyulladt, az összes egér villámgyorsan kirohant a házból, mielőtt bárki bármit is észrevett volna. Az egereknek éles orruk és veleszületett pánikkódjuk van az égés szagára, így határozottan érzik a füstszagot DHS (konfliktussokk) azaz egy A halálfélelem konfliktus alveoláris Ca.

Egy másik példa:
Amerikai kutatók injekciót adtak patkányoknak, akiknek legérzékenyebb szerve az orruk. Formaldehid oldat, amelyet fertőtlenítésre használnak, és amelyet az állatok általában elkerülnek, ezer koncentrációban naponta többször az orrba egy éven keresztül. A borzalmasan megkínzott szegény állatok némelyike ​​láthatóan szenvedett és DHS-t fejlesztett ki ezen eljárás során Orrnyálkahártya rák.

Kutatási eredmény: A formaldehid rákkeltő.

Ugyanezt a hatást lehetett volna elérni egy emberkísérletben is, ha egy éven keresztül naponta többször is sh…..-t fecskendeznek a tesztalanyok orrába, amiből természetesen szigorúan azt a következtetést kellett volna levonni, hogy a sh….. rákkeltő!

Az emberek valószínűleg még emlékeznek azokra a milliárd dolláros következményekre, amelyeket ez a kísérlet sajnos kiváltott, beleértve a formaldehid tömeghisztériát is. De a szegény patkányok gyűlölték az anyagot, és ezért az orrnyálkahártya rákot fejlesztettek ki DHS szenvedett, senki sem gondolt rá.

A hagyományos orvoslás úgynevezett megállapításai eddig csak statisztikailag születtek. Amíg tények összeadják, a statisztikák legálisak. De ahol a különböző sorozatokból származó tényeket statisztikailag okozati összefüggésbe kell hozni, az ügy hibás lesz.

Példa:
A kaukázusi pásztorok kevés rákot kapnak. A kaukázusi pásztorok sok juhsajtot esznek. Statisztikai következtetés: A juhsajt rákkeltő, megelőzi a rákot. (A Heidelbergi/Mannheimi Egyetem Rákmegelőzési Tanszékének tudományos munkája).

Ebből a szempontból persze jelenleg nincs statisztika germán orvoslás. Itt teljesen más magyarázatok jönnének szóba, amit borotvaélességgel is lehetne bizonyítani.

Ha össze akarja hasonlítani az állatok és az emberek pszichéjét, akkor el kell képzelnie, hogy a nagy számítógépes agyunkban nagyon eltérő konfliktusok vannak kódolva különböző élethelyzetekre.

Ha beültetjük az embert egy autóba, akkor ott jól érzi magát, ha egy sast bezárunk egy autóba, akkor halálfélelem fog el, amit akkor is elkapna az ember, ha sasfészekbe raknánk.

Bár a halálfélelem ennek eredményeként összehasonlítható, különböző élőlényekben, nagyon eltérő élethelyzetekben jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy minden élőlény egyéni sajátosságait, pszichéjét figyelembe kell venni ahhoz, hogy egy esetleges konfliktushelyzetet fel lehessen becsülni.

Ha CT-vizsgálatot végez száz nőstény emlő Ca-val rendelkező nőstény tacskó és száz nőstény emlő Ca-val rendelkező nőstény tüdejéről, akkor a diagnózis napján mindkét csoportban nem talál egyet sem.  Tüdőcsomók.

Két hónappal később, a diagnózis brutalitásától függően, sok nőt találnak Tüdőcsomó adeno-ca. A szukáknál viszont nem egy esetben. Szerencsére nem tudták megérteni a diagnózist, ezért nem estek pánikba, azaz nem esett pánik Második karcinóma kap.

A másodlagos konfliktus kifejezés azt jelenti, hogy egy személy pánikot él át, amikor diagnosztizálják (iatrogén), és ezáltal... DHS egy új biológiai konfliktussal.

Korábban, teljes tudatlanságban, ezeket az új karcinómákat hívtuk "Metasztázisok“. De orvosainknak vagy onkológusainknak soha nem jutott eszébe, hogy az állatok szinte soha nem kapnak úgynevezett „áttéteket”.

Az állatok ezeknek a biológiai konfliktusoknak a többségét még mindig valósnak élik meg, míg mi, emberek gyakran transzponált módon éljük meg őket. Az állat számára minden egyről szól nagy darab, amit nem tud lenyelni, igazából egy darabra étel. Emberben azonban ez is megtörténhet Ezer márkás jegyzet oder ein lottó nyeremény sein.

Ezek a biológiai konfliktusok csak a fejlődéstörténet szempontjából értelmezhetők, mint archaikus konfliktusok, amelyek elvileg hasonlóak az emberben és az emlősökben. Ez azt mutatja, hogy mi, emberek úgy érezzük, hogy a kutyák, a lovak vagy a tehenek kötődünk, tudunk velük kommunikálni, és „kvázi emberként” fogjuk fel őket. Tehát mi is ugyanazt szenvedjük Veszteség konfliktusamikor embertársunk vagy kutyatársunk meghal.

Például, ha egy fiatal kutya beteg, akkor az emberi nő is úgy érzi, hogy „Anya-gyermek gondozási konfliktus" val vel emlőrák linkekamelyben Jobbkezes. Ezzel szemben az állat ugyanígy érzi a minket, embereket körülvevő biológiai konfliktusokat, partnerként stb.

Remélem, hogy a konfliktus tartalmának ismerete végre új korszakot nyit az ember és az állatok kapcsolatában; távol az állatoknak mint dolgoknak a szörnyű megértésétől, ami számos ritka állatfaj kipusztulásával és a teljesen felesleges állatkísérletekkel tetőzött, ami szégyen az egész emberiség számára.

Minden ma végzett állatkísérlet csak értelmetlen állatkínzás, mert az állatok pszichéjét nem létezőnek tekintik.

Az újabb időkben az ún Viselkedéskutatás egyre fontosabb. Legalább megtanulunk újra megérteni sok mindent, ami korábban teljesen érthetetlen volt számunkra. Feltétlenül kommunikálnunk kell lénytársainkkal, az állatokkal. De a dolog darabos marad mindaddig, amíg csak az ösztönökről és a viselkedésről beszélünk, és nem adunk az állatoknak a sajátunkhoz hasonló lelket. Csak akkor tudunk igazán kommunikálni velük.

A kommunikációs próbálkozások nagy hátránya mindig az volt, hogy nem tudtuk megérteni az állatok nyelvét. De van egy nyelv, amelyet megosztunk állatainkkal, mégpedig agyunk „állatok közötti biológiai nyelve”.

Elvileg bármilyen lóval vagy egérrel „beszélhetünk” számítógépes tomográfia segítségével. Mert az agy nyelve, az állatok közötti nyelv az emberben és az emlősben azonos, mind a félelmek, konfliktusok agyi lokalizációja, mind az agy lefolyásának változásai tekintetében.

Mindezek a dolgok csodálatosan előre be vannak programozva az agyunkba, és az agyunk is hálózatba van kötve teremtménytársaink agyával.

Ugyanez a helyzet között állatok és Növények. Ezeket az összefüggéseket nevezzük biológiai egyensúlynak, amely csodálatosan létezett évmilliókig, mígnem az ember hübriszéből előjött és elpusztította.

A földi élőlények közül valójában az ember az egyetlen, amely kiment az irányítás alól, és elpusztította ezt a csodálatos teremtményt. Schiller versei jutnak eszembe:

„Veszélyes az oroszlánt felébreszteni,
A tigris foga pusztító,
de a borzalmak legszörnyűbbje,
az ember az őrületében van”.

Megkockáztatom, hogy az állatkísérleteket később egész korunk szégyenének fogják tekinteni, és kimondhatatlan tudatlanságunk bizonyítékának.