Az ascites vagy vizes has
(A gyógyulási szakasz egy után Peritoneális mesothelioma)

Amikor ascitesről van szó, sok beteg krónikus ördögi kört hoz létre.

Az ascitest megelőző konfliktus, pontosabban a Peritoneális mesothelioma konfliktus, mindig egy "Támadás a gyomorbanszindrómával vagy úgynevezett transzudatív ascites esetén a gerinc, általában az ágyéki gerinc „izzadt” gyógyulási fázisából (= leukémia) val vel szindróma.

Az állat számára ez általában egy rúgás vagy egy gyomorcsapás, amelyet elszenvedett. De lehet „lelki konfliktus” is az állatban, például bélkólika, amit az állat „gyomorrohamként” élhet át.

Nekünk, embereknek viszont szinte a megszokottak ezek a gyomorrontások. A legtöbb sebészeti hasi diagnózisban, amely sebészi kezelést eredményez, a páciens lelki problémákat szenved Támadás a gyomorban, azaz elképzeli, ahogy a sebész hasba vág.

Mivel azonban a legtöbb műtét a diagnózis felállítása után meglehetősen gyorsan megtörténik, a sebész általában nem látja az apró kis mesothelioma „foltokat”, vagyis a kis daganatokat, amiket meglát, ha valamiért 4 héttel elhalasztja a műtétet.

Ezek azok az esetek, amikor a sebész „nyit és újra bezár”. Aztán a műtéti jelentés ezt írja: A tervezett műtét értelmetlen lett volna, mert az egész hashártya már „tele volt áttétekkel”.

Ilyen eset történt egy olyan beteggel, akinél egy... Máj adenokarcinóma diagnosztizáltak. A különböző előzetes vizsgálatok miatt a tervezett műtét 4-6 hétig tartott. Aztán végül „újra kinyitottad és bezártad”, vagyis nem csináltál többet.

Ezen a ponton a beteg hallott a germán (korábban) új gyógyszert, és olvassa el az egyik könyvet. Az eredmény (szerencsére) ascites volt, annak jeleként, hogy megoldotta gyomorroham konfliktusát.

Egy ördögi kör azonban kialakult.
Majdnem két évig volt egy, végül egy hatalmas, krónikus Ascites, de ettől még jól érezte magát, jó volt az étvágya, jól aludt, biciklizett, elmentem úszni, de az ascites nem múlt el.

Végül a beteg felhívott, és megkérdezte, miért nem múlik el az ascites. Kiderült, hogy folyamatosan jöttek a barátok, ismerősök, hogy megvizsgálják a gyomrát.

Különösen súlyosak voltak egy ápolónő megjegyzései, aki hetente kétszer jött, hogy segítsen a betegnek a háztartási munkákban. Mindig szkepticizmusát fejezte ki amiatt, hogy még soha nem látott senkit, aki túlélt volna ilyen hasvízkórt.

Ugyanez volt Ms. Meierrel is, először egy ideig egész jól érezte magát, de aztán meghalt.

Ennek eredményeként a beteg folyamatosan kapott a Hasi roham-konfliktus-kiújulás és a gyomor ismét elvékonyodott.

Mivel vékonyabb lett, a nő ismét megnyugodott, és visszatért a PCL fázisba.

Ennek eredményeként a gyomor ismét egy kicsit "nőtt" a konfliktus gyógyulásának vagy megoldásának jeleként. Ezt is naponta mérte mérőszalaggal.

Amikor a gyomra ismét nagyobb lett, visszajött Hasroham konfliktus és megint kisebb lett...

Amikor türelmesen elmagyaráztam neki, leesett a pikkely a szeméről:

– Doktor úr, ezt nem értettem!

Innentől kezdve én tanácsoltam neki, próbált a gyomrában nevetni és a lehető legkevesebbet gondolni rá.

A varázslat megtört, és – nagyon lassan – az ascites tovább húzódott! Persze, ahogy most utólag tudom, ezzel a pácienssel is volt valami baj szindróma előtt!

Egyébként most van egy módszerünk az ördögi kör mechanikus megtörésére: A sebész egy daru segítségével drént helyezett a betegre a hasfalra. Ez lehetővé teszi, hogy a beteg 3 naponta, vagy szükség esetén kiürítse az asciteszt. A dolog remekül működik, amíg a beteg jól eszik. Mivel az ascites izotóniás fehérjeoldatból áll. Ezt a fehérjét pótolni kell. A szervezet ezt automatikusan megteszi, ha a beteg jól eszik.

Egyébként ezt a módszert próbáltam ki először.
Az 1979-es hereamputációm után (a germán új orvostudomány felfedezése előtt) a tübingeni patológus főorvos azt tanácsolta, hogy Prof. Bohlenhogy eltávolítsák a paraorta nyirokcsomóimat. Megcsináltam (hülye módon), de csak 4 hét után. Azután szenvedtem egyet a műtétre várva Zsigerek elleni támadás.

Ahogy az op. (= pcl fázis + szindróma) a műtéti hegnél szó szerint szétrepedt a gyomor, újra meg akarták műteni, de sajnálattal néztek rám és 1% alá becsülték a túlélési arányomat!

Ezután nyitva tartottam a gyomrom, amiből összesen 15-20 liter hasvíz szivárgott ki. Körülbelül 4 hónap elteltével a szivárgás megszűnt, és a műtéti heg spontán bezárult. Megszöktem az ördögi körből.

Azért választottam ezt az évekkel ezelőtti esettanulmányt, mert nagyon lenyűgöző.

Az esetről készült fotónak nem az a célja, hogy megijesszen, hanem két dolog világossá tétele: Először is, mennyi krónikus ascitese van. Ördögi kör lehet. Másrészt a fotón azt is látni kell, hogy annak ellenére, hogy hatalmas hasvízkórja van még mindig csodálatos életminőségű lehet.
Ez vigasztalás azoknak a betegeknek, akik kétségbeesnek a sokkal kisebb ascites miatt...

Megjegyzés:
A kisagy bőréhez tartozik testünk „belső bőre” is, például a hasüregben a peritoneum, a mellüregben a mellhártya, a mediastinalis térben a szívburok. Itt különbséget teszünk a parietalis és a visceralis peritoneum, valamint a mellhártya és a szívburok között. Rákos megbetegedéseiket ezért mesotheliomának nevezik.

Ez a kisagyhártya felelős az ödémáért is, jelen esetben a gyógyulási fázisban jelentkező úgynevezett effúziókért. Perikardiális folyadékgyülem szívtamponáddal. Elvileg valami nagyon jó, de attól még tartanak a gyógyulási folyamat szövődményeként.

Fontos tudni azonban, hogy ezek a cerebelláris kontrollált daganatok mindegyike folyadékot képez a pcl fázisban, mind a tuberkulózis lebontása során, mind a tuberkulózis nélkül, tehát a daganatok lebontása nélkül.

Az ascites például azt jelenti, hogy a bél lebeg, és nem tud összenőni a gyógyulási szakaszban. Ezek a mezodermális, agy által irányított szervek mindegyike tartalmaz integritási konfliktust: például a mellüreg elleni támadás = pleurális mesothelioma, a szívüreg = pericardium mesothelioma, és a külső bőr ellen, úgynevezett eltorzulási vagy szennyeződési konfliktus = melanoma Corium bőr. Rákjaik részben gyep, részben cső alakúra nőnek.