Mein Studentenmädchen
– az őskori varázsdallam
(81-107. oldal)
A dal Mein Studentenmädchen, amely Tübingenben játszódik, 1976-ban jött létre. Szerelmünk kezdetének 20. évfordulója volt.
Sétáljon a Wurminger-kápolnához a nap utolsó sugaraival
Kilátás a Tübingen melletti Wurminger-kápolnára, ahová 1956 decemberében túráztunk.
De persze a DHS egy kicsit később volt: amikor bájos diáklányom, Sigrid 10. január 15. és 1957. között visszajött a blankenesei karácsonyi vakációjáról, így szólt hozzám: „Te, a menstruációm néhány nappal késett, ugye lehetségesnek tartod "Hogy gyerekem van tőled?"
Oldal 81
Ez volt a DHS – a hörgők nyálkahártyájával kapcsolatos területi félelemkonfliktus. Bármennyire is szerettem a Sigridemet, és bármennyire is szerettem volna még gyereket tőle, ez teljesen korai volt.
A területi félelem azt jelenti: Hogyan folytatódjanak a dolgok a jövőben?
Man muß sich die Situation zum damaligen Zeitpunkt einmal vorstellen. Ein Studentenpärchen, das damals ein Kind bekam, war völlig disqualifiziert. Es gab zur damaligen Zeit nur zwei Möglichkeiten: entweder das Studium abbrechen (beide) und Pharmavertreter werden, oder – den Durchmarsch wagen, den schaffte aber damals quasi niemand. Besonders in unserem Fall, wo wir bettelarm waren und von unseren Eltern – außer dem gesetzlichen Kindergeld (60 Deutsche Mark) keine „müde Mark“ bekamen.
Wir entschieden uns trotzdem für den nahezu aussichtslosen Weg, unsere Studien ohne Geld – mit Baby – In Erlangen fortzusetzen (ich Medizin, Theologie und Physik und Sigrid Medizin).
Oldal 82
Wir fuhren auf unserer „Hochzeits-Wochenendreise“ von Erlangen nach Kersbach mit dem Zug, wanderten von Kersbach über Sigridsau nach Forchheim, von dort weiter mit dem Zug nach Behringersmühle in der Fränkischen Schweiz, circa 20 Kilometer von Erlangen.
Akkoriban (1957) nem lehetett csak úgy elmenni egy szállodába és kérni egy kétágyas szobát.
Mi ketten egy kis aktatáskával nemesek és nemesek valószínűleg nem tettünk különösebben komoly benyomást a szállásadóra. Miután szigorúan fel-le nézett minket, szigorú arckifejezéssel megrázta a fejét, és azt motyogta: „Sajnálom, mi itt nem vagyunk bordélyház. Kaphatsz két egyágyas szobát.” Aztán szótlanul elővettem a jokerünket az aktatáskából, és letettem a pultra az előző napi házassági anyakönyvi kivonatunkat.
Aztán azonnal kitisztult az arca, és egy kacsintással ragyogóan elmosolyodott: „Ó, nászút!” Mindketten lendületesen és megkönnyebbülten bólogattunk. Aztán a legszebb kétágyas szobáját adta nekünk, méghozzá féláron: „Tennünk kell valamit a fiatal menyasszony és vőlegény érdekében.”
Egy kis történelem az előző napról:
Ebédidőben az anyakönyvi hivatalban és a templomban szolgáló leányzónk - egy idős süket bába, az erlangeni Traute Muras, aki közeli rokonságban állt velünk - meghívott minket szegény egyházi egereket az Aranysisakba rendezett spárgaesküvői vacsorára.
A mi háborús és háború utáni nemzedékünk akkor még nem volt elkényeztetett. Addig én és Sigrid soha életünkben nem láttunk és nem ettünk spárgát – tizenkét évvel a háború után voltunk.
Nekünk megfizethetetlen volt, csak „valami gazdag embereknek”. Azóta Sigriddel „szerelmesek vagyunk az esküvői ételünkbe”: a fehér Erlanger spárgába.
Oldal 83
A konfliktus már nem volt drámaibb, de a szimpatikus hangnem hozzásegített ahhoz, hogy az amúgy is "acélköteles idegekkel" rendelkezőnek elérjem a lehetetlent, amit konfliktusos tevékenység nélkül nem tudtam volna elérni. Ez a területi félelemkonfliktus biológiai jelentése.
Van itt egy igaz történet: a kevés pénzünk nagyon szűk volt egy jó évre, 57 májusától 58 júliusáig. De hat héttel korábban a legnagyobb takarékosság ellenére is kimerültek voltunk. Schmalhan séfje pont rosszkor érkezett hozzánk.
Végül annyira közel kerültünk egymáshoz, hogy csak egyikünknek tudtunk cafeteria kajásjegyet (60 pfennig) venni. Ez természetesen Sigrid volt, akinek fizikából is vizsgáznia kellett, és félszoptatnia kellett a kilenc hónapos Birgit kislányunkat. A szükség leleményessé tett: a leves utántöltés ingyenes volt a kávézóban. Így kaptam Sigridnek öt levesmásodpercet, amit aztán megengedtek nekem. A kávézó személyzete meglepődött, hogy úgy tűnt, annyira szeretem a pürésített levest. Ha tudták volna... Mert ott senki sem tudta volna elképzelni, hogy már nincs pénzük cafeteria kajajegyekre. Négy héttel a vizsgáink előtt azt mondtuk magunknak, hogy a nagyon forró vizsgaszakaszban nem mehet így tovább a dolog.
A Schuhstrassén volt egy kis tejüzlet, amelyet két idősebb csehországi menekült nő, a „tejnők” vezetett, ahogyan Sigrid elkeresztelte őket (Kunigunde és Hete). Emlékművet érdemel az emberiség e kettő számára. Egy évig voltunk a vásárlóik. Az én Sigrid azt vallotta nekik, nőről nőre, hogy bár mindkét családunk nagyon keresztény volt, egyébként totális kudarcok voltak, és nem tudtunk nyomot hagyni tőlük. Megkérdezte, hogy „elvégezhetnénk-e az írást” az elmúlt négy hétben a vizsgáig. A vizsga után azonnal ki tudtuk fizetni az adósságot.
A jófej tejesasszonyok egyetértettek.
Ez volt számunkra az alap, amire most mindkét vizsgánkat építhettük: volt tej, vaj, tojás, sajt, túró és gyerekvitaminos táplálék az utolsó kiugrásra, pedig Sigrid még félig szoptatott. Ez óriási lökést adott nekünk a vizsgához. Ebben a dinamikus „virágkorban” fogant meg Dirkünk Erlangenben.
A mai emberek valószínűleg el sem tudják képzelni, milyen nehéz idők voltak akkoriban.
Unsere „Milchfrauen“ haben wir verehrt ob dieser menschlichen Geste, ohne die wir unsere Examina nicht bestanden hätten. Und wir konnten unsere Schulden (circa 300 Deutsche Mark, für die „Milchfrauen“ ein kleines Vermögen) auch nach dem Examen sofort zurückbezahlen. Wir schämten uns unserer Familien, aber unsere lieben Milchfrauen“ trösteten uns. Natürlich hätten unsere Familien uns leicht helfen können, taten es aber nicht, denn unsere Tochter war ja „vorehelich“ als Kind der Liebe gezeugt. Solche große Sünde gehörte damals doch nach Christlichkeit mit Examensdurchfall bestraft.
Oldal 94
Az első megoldás
Területi félelemkonfliktusom első megoldása az volt, hogy 1958. július végén nyolc félév után letettem a teológiai vizsgát, és evangélikus licenciátus lettem (akkor rekordnak számított!). Még mindig emlékszem, hogyan köhögtem fel két-három hónappal később a hörgőatelektázisomat egy hatalmas köhögéssel (lázzal = tüdőgyulladás). De később egy sor kiújulásom volt (ok: anyagi nehézségek, vizsgák, klinikai képzési problémák stb.) Aztán mindig újra elkaptam a hosszú, nagy köhögést és a tüdőgyulladást, amikor megnyílt az új hörgőatelectasis. Tehát ez volt a biológiai konfliktus tartalma pszichológiai és szerves szinten.
Ha a hangszeres kompozíciók nagy mestereihez hasonlóan csak a My Student Girl dallama lenne, akkor nagyon nehéz lenne meghatározni a kapcsolódó SBS-t (konfliktus), mert ahhoz az önéletrajz meglehetősen pontos ismeretére lenne szükség. Nem csak az Archaic Melody®-t kell használnia a megfelelő helyen az önéletrajzában. Ez nem könnyű, hogyan Mein Studentenmädchen zeigt.
De ez egy izgalmas dolog lesz a lelkes zenészek és egyben a germán orvoslás szakértői számára – ez a tudomány egy teljesen új ága a zenében. Kihívás ez az intelligens és egyben humánus tudósok számára.
Annak ellenére, hogy nagyon kicsi zenész vagyok, büszke vagyok arra, hogy intuitív módon két szakaszban éreztem és hoztam létre ezt a szerelmes dalt, öt évvel azelőtt, hogy felfedeztem volna a germán orvoslást és a hozzá kapcsolódó Meaningful Biological Special Programs®-t.
Bár erre természetesen büszke vagyok Mein Studentenmädchen mára az Archaic Melodies® prototípusává vált, tudom, hogy ennek a dalnak az érzése csak természetes, mert az Archaic Melodies® egy kozmikus törvény – ahogy az egész kozmosz nem rezeg másban, mint az Archaic Melodies®-ban.
Újra meg kell tanulnunk természetesnek lenni, nem csak természetesen gondolkodni és érezni, hanem természetesen énekelni is, például az Archaic Melodies®-t.
Egy incidensnek ezt világossá kell tennie: az orvosok egy csoportjában főorvosunk megkérdezte, milyen pozíciót szeretnénk betölteni. A kollégák tétován mondták, hogy valójában főorvosok vagy legalábbis „Praxis aureával” (arany praxissal) rendelkező főszakorvosok szeretnének lenni.
Utoljára jöttem, és azt mondtam: "Normális szeretnék lenni és továbbra is normális lenni."
Hangos nevetés, hogy kívánhatna ilyesmit!
Oldal 95
A valóságban az a legmagasabb, amit elérhetünk, hogy normálisak legyünk, ami egyben optimális is.
Mein Studentenmädchen wurde also 1976 geschrieben, Text und Melodie stammen beide von mir. Deshalb ist der Konflikt echt zum Text. Die meisten Volkslieder haben einen Text, zu dem ein anderer eine Melodie gemacht hat. So ist es ja auch bei Opern und Operetten et cetera.
So war es auch als Schubert das Heideröslein von Goethe vertonte. Goethes Gedicht verläuft nach der Zweiphasigkeit und auch Schuberts Melodie für jeden einzelnen Vers verläuft nach der Zweiphasigkeit (siehe Graphik Seite 108). Und trotzdem ist alles nicht deckend. Es wäre so, als wollten wir einem Patienten einen, seinem Konflikt ähnlichen Konflikt unterstellen.
Ez terápiásan nem működik, mert a valódi konfliktusra van szükség a megoldáshoz. Ennek megoldása csak értelmes.
A My Student Girl-ben a teljes szöveg két fázist mutat, és minden egyes versszak is. Ami itt nagyon érdekes, az nem csak a megoldás (ideiglenes vagy végleges), hanem a recidívák és a sínek is.
További megoldások a konfliktusra
Sok megoldás született, de nem véglegesek. A végleges megoldás, tragikus módon, röviddel Dirkem halála előtt lett volna, ahol minden problémánk megoldódni látszott. Még mindig emlékszem, hogy a Heidelberger Volksbank bankigazgatója, Klockow azt mondta nekem: „Tehát, Hamer doktor, most beteljesítheti álmát, hogy egy praxist nyitjon ingyenes kezeléssel a szegények számára Dél-Olaszországban. Mi a banknál biztosítjuk, hogy mindig legyen elég pénzed, mert aláírtuk a szabadalmi szerződéseket és tudjuk, hogy most minden hónapban lesz elég pénzed
bejön a pénz.”
A bank finanszírozott nekem egy olaszországi dízel Mercedest (ún. „Ezüst Nyíl”), amit ma is 3 millió kilométerrel és balesetmentesen vezetek.
Oldal 96
A recidívák és a sínek
Biológiai konfliktusom első megoldása minden bizonnyal 1958 nyarán volt, amikor Erlangenben tettem le a teológiai kari vizsgát (teológiai licenciátus = Master of theology). Most már nem voltam „semmi”, nem egy „összeomlott létezés”, amire a feleségemen és rajtam kívül senki sem számított. Testvéreim arra fogadtak, hogy a lehető legnehezebb teológiai egyetemi licenciátus vizsgát nyolc félév után két teljes egyéb (orvosi és fizika) tanulmány mellett rekordidő alatt nem tudom letenni.
Aber da meine Frau und ich weiterhin bettelarm, aber glücklich weiterstudierten, waren die Konfliktrezidive mit jeweils nachfolgender Lösung und Bronchial-Atelektasen, Pneumonie und wochenlangem Husten vorprogrammiert. Allerdings, so hart wie in Erlangen wurde es nicht mehr – aber anders hart. Denn nun kamen wie die Orgelpfeifen die von uns herzlich ersehnten Kinder, vier an der Zahl. Das erste am 09. 09. 1957 und das letzte am 09. 09. 1963.
És most van valami érdekes megjegyezni: a DHS-nek – 1957. január eleje/közepe – több vonatkozása is volt
(„Conflict Rails”).
- Életed hátralévő részét egy „őrült létben” élni, ami akkoriban ilyen körülmények között szinte elkerülhetetlen volt.
- A biológiai konfliktust (DHS) a feleségem terhességére vagy a várt babára „akasztották”.
Zwar freuten wir uns damals, so auch später auf unsere Kinder, denn wir waren beide Kindernarren, aber meine Schwiegermutter stöhnte jedesmal: „Mußte das denn schon wieder sein, habt ihr nicht schon genug Probleme?“ Meine Frau (26 Jahre) machte mit drei Kindern in Tübingen Staatsexamen. Als sie im Fach Innere Medizin mit Ihrer Examensgruppe zur mündlichen Prüfung im Dienstzimmer des Professors war, und der mal kurz auf die Toillette mußte und ihre drei Kinder vor dem Prüfungszimmer sitzen sah, die alle die Daumen gedrückt hielten, und die Älteste die Geschwister dirigierte: „Mama, mach ’ne gute Prüfung“. – da kam er ins Prüfungszimmer zurück und fragte meine Frau Sigrid, die einzige Studentin der Gruppe „Sagen Sie, Frau Kollegin, sind das da draußen Ihre Kinder?“
Da sagte mein Studentenmädchen mit Ihrem ganzen entwaffnenden Charme:
– Igen, nem aranyosak, professzor?
– Igen – mormolta –, tényleg nagyon szép gyerekek.
Természetesen egy háromgyerekes kolléganőt sem lehet cserbenhagyni, aki egész tankönyveket fejből tudott fenomenális memóriájával. És nagyon jól teljesített a vizsgákon.
Oldal 97
Két anekdota illusztrálhatja ezt:
1. Egytől mindenki ellen – a tudás elnyomása az új gyógyászatban, 23. oldal, 2005. március Amici di Dirk Verlag.
A feleségem nagyon bájos és lelkes nő volt, emellett nagyon melegszívű és kedves.
Megbukott a fizikából.
Most újra felkészítettem: felírtam neki a teljes fizikát tíz oldalon. Miután elolvasta a felét, visszaadta a tíz oldalt: „Nem értem, öt oldallal próbálkoztam.”
Se. – Három oldallal – semmit sem lehet tenni.
Aztán jött a mentő ötlet: „A képleteket fejből is meg lehet tanulni.”
"Persze természetesen."
Két oldalnyi képletet írtam: mechanika, optika, elektromosság stb.
A feleségem egy nap alatt könnyen megjegyezte a két oldalt. Mind a képletek, mind a megnevezés szavakban. – Nos – mondtam –, ha a professzor kérdez tőled valamit, például erőről vagy sebességről stb., akkor a legnagyobb kedvességgel adsz neki öt formulát, teljesen természetesen és nyugodtan.
Pontosan így csinálta.
A vizsga közben sugárzott a professzorra, és nyugodtan, mosolyogva mondta el neki az öt formulát.
Ha „mélyreható kérdést” tett fel, természetesen további öt képletet kapott.
Hamar megértette a játékot.
A professzort legyőzte varázsa, mosolygott, és azt mondta: "Eleget adok neked, mert nem mondtál semmi rosszat."
A feleségem: "Köszönöm."
Mollwo professzor: „De azt hiszem, soha nem fogják igazán megérteni.”
A feleségem: "Teljesen igazad van, de nekem a vizsga kell ahhoz, hogy orvos legyek, nem pedig ahhoz, hogy megértsem a fizikát."
Ezzel letette a fizikából a vizsgát.
Később azonban a leíró klinikai tárgyakból csillaggal jelölt A osztályzatot kapott. Mindenki csodálta őt. Mint mondtam, fenomenális memóriája volt, amilyenhez hasonlót még soha emberben nem tapasztaltam. Az irodalom volt a hobbija. Például a Dosztojevszkij-regényekben nemcsak azt tudta, mikor és hol, ki mit mondott, hanem azt is, hogy mit, ki, hol és mikor válaszolt rá. Nem kellett fejből megtanulnia, de egyszer "szórakozásból" elolvasta, és lényegében örökre tudta.
Oldal 98
A második anekdota 1964-ben játszódik a tübingeni Egyetemi Bőrgyógyászati Klinikán (Jordan professzor és Friedrich vezető orvos).
A feleségem egy évig kötelező asszisztensi munkát végzett a bőrgyógyászati klinikán. Nagyon bájos volt és nagyon okos. A harmadik napon Jordan professzor az összes asszisztens előtt egy teljesen értelmetlen és helytelen diagnózist dadogtatott egy új páciensnek. Az én Sigrid szelíd, okos módon közbelépett, hogy megmentse a professzort a zavartól:
Pontosan, professzor, ön azt akarta mondani, hogy ez egy reumás betegség. Csak két lehetőség van: az egyik, amit már javasoltál, a másik pedig ………….. Schönfeld, oldal…”
A professzor megállt. Soha senki nem merte kijavítani. De olyan kedvesen és elbűvölően tette, lehetővé téve neki, hogy olyan ügyesen mentse az arcát, és megkímélje a zavarától, hogy azonnal megértette.
Innentől kezdve a főnök és az összes idősebb orvos a szívükre vette Sigridet: nincs több főnöki látogatás orvos nélkül. Amikor a főnök diagnózist akart felállítani, kérdőn nézett végig Sigridemen.
Ezután mindig úgy tett, mintha a helyes diagnózist venné ki a szájából. A (mindig helyes) diagnózist ezután az osztályos nővér azonnal beírta a kórlapba és a diagramba, beleértve a Schönfeld oldalszámát is. Ha a vezető orvos előző nap „véletlenül” (rossz) diagnózist állított fel és írt be, és most jött az új diagnózis, az osztályos nővér kíméletlenül áthúzta a tegnapi hibás diagnózist, és felírta az új diagnózist - beleértve az oldalszámot is. Schönfeld. Doctora locuta – causa finita (mint a vatikáni Sacra Rotában): Roma locuta, causa finita: Roma megszólalt, az ügy eldőlt.
Einmal kam ein junger Koassistent zu ihr und wollte die schwierige Diagnose für eine gerade eben gekommene Patientin wissen. Meine Sigrid sagte sie ihm auch, gutmütig wie sie war und auch die zugehörige Seitenzahl im Schönfeld.
Másnap reggel a főnök látogatásakor az asszisztens büszkén közölte a diagnózist, és a schönfeldi oldalszámot is.
A főnök megállt, és Sigrid kék szemébe nézett. Elpirult, és zavartan így szólt:
»A diagnózis helyes, ahogy az oldalszám is, mondtam neki tegnap. De ez valószínűleg nem volt túl bölcs tőlem, egy napot is várhatott volna a mai napig a főnök látogatására."
„Köszönöm, kolléga” – mosolygott a professzor –, a jövőben pontosan így fogunk tenni.
Man sieht: quod licet lovi, non licet bovi. (Was dem Zeus erlaubt ist, ist nicht jeder Kuh erlaubt.) Das Revierverhalten in der Klinik ist unglaublich: Sich von einer charmanten, gütigen und mütterlichen, dazu noch bildhübschen jungen Assistentin (29 Jahre), Mutter von vier Kindern, die Diagnose machen zu lassen, ist völlig in Ordnung, beziehungsweise kein Problem. Aber wenn sich da so ein eingebildeter Jungwolf aufspielt und sich mit fremden Federn schmückt, das geht zu weit!
Oldal 99
Soha életemben nem volt szív (koszorúér) területi konfliktusom, de mindig volt területi szorongásom (a leírtak szerint hörgők kiújulása). Ez vörös szálként futott végig az életemen (=sínek).
A tragédia éppen akkor történt, amikor azt hittem, hogy végre megoldottam a konfliktust, egy zsidó herceg szándékosan lőtte le álmában DIRK fiamat, ahogy később bevallotta (azaz gyilkosság). Aztán a sínek ismét tovább futottak, rosszabbul, mint korábban. Pedig ezek mind hasznos biológiai speciális programok® - a hangsúlyt a jelentőségteljes.
Az utolsó ismétlődés egyelőre:
Azzal, hogy intenzíven foglalkoztam az akkori biológiai konfliktusommal Mein Studentenmädchen a tartalom, ismét „síneken” voltam. Alig egy órával azután, hogy elküldtük a könyvet a nyomdába, a megoldás ismét súlyos hörghuruttal és nagy mennyiségű köpettel jelentkezett. De szerencsére a konfliktusok tömege nem volt túl nagy. Két hét múlva a kísértet többnyire elmúlt.
Láthatod, hogy a síneknél nincs pozitív vagy negatív. Az intenzív memória csak egy sín.
1976-ban volt a 20. évfordulója (1956) szerelmünk éjszakájának a rotbadi tübingeni faházunkban.
Aus diesem Anlaß komponierte und textete ich meiner Sigrid ein Liebeslied mit dem Inhalt der letzten 20 Jahre. Sie nahm es dankbar entgegen und Dirk baute ein Brett: auf der Vorderseite „mein Studentenmädchen“ und auf der Rückseite Noten und Text Meines Studentenmädchens, das in der Via Margutte in Rom aufgehängt wurde.
Két évvel később, 1978-ban, a három pápa évében a Savoyai herceg meggyilkolta Dirkemet.
Újabb három évvel később (1981) fedeztem fel a germán orvoslást, amelynek kétfázisú, epikrízisgörbéjét furcsa módon már öt évvel korábban, a My Student Girl című filmben megjósolták.
Onnantól kezdve aludtam Mein Studentenmädchen még 30 év, mint Csipkerózsika.
Oldal 100
Delein Sigridnek hívott.
A név eredetileg gyerekkoromból származik, amikor nem tudtam „g*” vagy „m” betűket beszélni.
Ich bettelte: „Nutata, De pell“, hieß „Mutter, Geerd möchte gerne eine Pellkartoffel“.
A receptről: Az én Sigrid-emben a legtöbb a báj volt.
Ezzel a bájjal néhány szóval boldoggá tudott tenni.
Mindig is megvolt benne ez a varázsa, itt orvostanhallgatóként a tübingeni diákszobám ablaka előtt a fizikavizsgám alatt.
A kezében egy koponyát tart, amiből tanulhatok kellett.
A háttérben a tübingeni Schloßberg.
Oldal 101
Amikor 2006-ban Giovanna Conti pármai professzor (aki egészségi okokból intenzíven foglalkozott a germán gyógyászattal) megtudta, hogy az összes régi zenei mester (=klasszikus zeneszerző) két szakaszban komponált, hamarosan kiderült, hogy szinte minden kompozíció egy epi-crisis , azaz teljes SBS voltak. Véletlenül rájöttünk Mein Studentenmädchen az összes klasszikus régizene (= archaikus dallamok) proto- vagy archetípusa és egyben a germán orvoslás értelmes biológiai különprogramjainak proto- vagy archetípusa.
Aztán véletlenül ismét megtudtuk, hogy diáklányomnak nyilvánvalóan óriási gyógyító képességei vannak.
Alább a dallam (= Archaic Melody®) és az ötversszakos szöveg a Tanítványlányomtól. A szöveg egyben a biológiai konfliktus konfliktustartalma is.
A My Student Girl-lel először volt egy teljes tartalmas biológiai különprogram®
(zenei dallam és szöveg = konfliktustartalom) és a Archaikus ősdallam®.
Oldal 102
Mein Studentenmädchen
Húsz éve szeretek egy lányt,
amióta a szája megcsókolt,
hiszen mindketten tanulók voltunk
és a kis kápolna fogadott minket éjszaka.
Lány, lányom!
és a kis kápolna fogadott minket éjszaka.
Húsz éve szeretek egy lányt,
szeresd őt minden nap még jobban,
nappal-kék szemekkel és éj-sötét hajjal
és azóta is álomban sétálok, mintha elvarázsoltak volna.
Lány, lányom -
és azóta is álmomban járok, mintha elvarázsoltak volna!
Húsz éve szeretek egy lányt
mosolyog rám az ég,
Öt arcról mosolyogsz rám,
amit zálogul adtál és mindig te vagy!
Lány, lányom -
amit zálogul adtál és mindig te vagy!
Szeretlek, lányom húsz éve,
Lányom, kedvesem,
örömben és bánatban, boldogságban és veszélyben,
mein Studentenmädchen mein Lebensquell!
Lány, lányom -
mein Studentenmädchen, mein Mädchen, mein Weib!
Szeretlek, lányom húsz éve,
amióta a szád megcsókolt,
hiszen mindketten tanulók voltunk
és a kis kápolna fogadott minket éjszaka!
Lány, lányom -
hiszen a kis kápolna köszöntött minket éjszaka!
Oldal 103
Auf der vorigen Seite sehen wir das Schema der Zweiphasigkeit des 2. Biologischen Naturgesetzes. So sehen alle Sinnvollen Biologischen Sonderprogramme in der Germanischen Heilkunde aus, wenn das SBS eine Lösung hat.
Az alábbiakban az Archaic Melodies® prototípusát látjuk, mégpedig a My Student Girl dallamát. A görbék szinte azonosak.
Doktor Giovanna Conti is Mein Studentenmädchen 2006-ban lefordították grafikára.
Oldal 105
Az első görbe ismét a Meaningful Biological Special Programs® in German Medicine (A) kétfázisú görbéje.
Lent (B) az archaikus dallam a My Student Girl-től.
Ismét lent (C) az Archaic Melody® görbéje Ludwig van Beethoven 1. szimfóniájának 7. tételéhez (Allegretto), Giovanna Conti „Per una Musica biologicamente sensata nell'ottica della Nuova” című könyvéből.
Medicina Germanica – Amici di Dirk® Verlag, 2008. január.
Látjuk, hogy a görbe, bár hosszú, mégis kétfázisú.
Alul (D) láthatjuk (ugyanabból a könyvből) Franz Schubert dallamát (narancssárga grafika) Johann Wolfgang von Goethe „Das Heideröslein” című művében (piros grafika). A vers szövege és a dallam két fázisban fut, de nem szinkronban. Minden egyes versnek más archaikus dallama van. A népdalok túlnyomórészt egy szövegírótól és egy másik dallamszerzőtől származnak.
A My Student Girl esetében a szöveg és a dallam az enyém. Az öt versszakból álló összszöveg külön szöveges kétfázisú szerkezettel rendelkezik, és minden egyes versszak tartalmazza a kétfázisú szerkezetét az Archaic Melody®-val. Ez a dallam annyira egyszerű és koncentrált, hogy meghatározza az archetípust. Mivel a dolog csak akkor reprodukálható (= "igazi"), ha a szövegíró és a dalszerző ugyanaz a személy - és ez a feltétel klasszikusan és teljes mértékben teljesül a My Student Girl-nél Mein Studentenmädchen az összes Archaic Melodies® prototípusa.
Itt különösen érdekes a szervi tünetek kétfázisú természetének ismerete:
ca fázis = hörgőfekélyek,
pcl A fázis = bronchiális electasia és tüdőgyulladás,
epileptoid krízis = lízis,
pcl B fázis = a hörgők újranyitása erős köhögéssel és sok köpettel.
Oldal 107